- Csak várd ki a végét
Baekhyun, úgy is én győzők!
Az első pont az övé lett,
alacsony termete miatt nagyon furfangos cselekre képes. A második, harmadik
pontot én dobtam be. A negyediket, ötödiket Ő és még majdnem a hatodikat is, de
azt sikerült elvennem és zsákoltam egyet. A hetedik az enyém lett, de a nyolc,
kilenc és a tizedik az övé. Ezt nem hiszem el. Legyőzött. Leültem a földre
kezeim hátra támasztottam és úgy figyeltem, ahogy dob még egyet.
- Próbálj meg zsákolni, és addig találd, ki mit szeretnél. - vigyorogtam
Baekhyun
Ahh, zsákolni. Direkt ki akar
szúrni velem. Látszik, hogy képtelen vagyok zsákolni. Haló, 175 centi
vagyok. De mindegy, azért egyértelmű, hogy megpróbálom, hiszen Baekhyun vagyok.
Viszont azt még mindig nem tudom, mit kérjek tőle. Hmm....
Ameddig gondolkoztam, neki szaladtam teljes erőmből és fölugrottam ugyebár a zsákoláshoz. Na hát, most úgy képzeljétek el, hogy a háló alját épphogy elértem és utána szépen visszaestem, nem túl szerencsésen a fenekemre.
- Áucs.... - nyögtem ki, miközben sajgó fenekemet dörzsölve odamentem Chanyeolhoz és jó erősen bokán rúgtam, ugyanis kinevetett. - Ne röhögj, nem tehetek róla, hogy alacsony vagyok... Úgy meg pláne ne, hogy éppen azon agyalok, hogy mit kérjek tőled és ha így folytatod nem lesz valami rendes dolog. Szenvedni fogsz. Készülj fel. - hangsúlyoztam direkt dramatizálva a helyzetet.
Ameddig gondolkoztam, neki szaladtam teljes erőmből és fölugrottam ugyebár a zsákoláshoz. Na hát, most úgy képzeljétek el, hogy a háló alját épphogy elértem és utána szépen visszaestem, nem túl szerencsésen a fenekemre.
- Áucs.... - nyögtem ki, miközben sajgó fenekemet dörzsölve odamentem Chanyeolhoz és jó erősen bokán rúgtam, ugyanis kinevetett. - Ne röhögj, nem tehetek róla, hogy alacsony vagyok... Úgy meg pláne ne, hogy éppen azon agyalok, hogy mit kérjek tőled és ha így folytatod nem lesz valami rendes dolog. Szenvedni fogsz. Készülj fel. - hangsúlyoztam direkt dramatizálva a helyzetet.
Chanyeol
Baekhyun megpróbálta a
zsákolást, de ahelyett hogy bedobta volna a labdát seggre esett. Nem bírtam ki
hogy ki ne nevessem. Olyan vicces volt.
- Jaj, felkészültem, de nem tudsz olyat mondani, amitől szenvednék. - nevettem. – Gyere, próbáld meg még egyszer, segítek neked. - Felálltam és kezem Baekhyunnak nyújtottam. Vonakodva, de elfogadta. Labdát a kezébe vette és a palánk alá sétáltam vele. Hatalmas tenyerem derekára helyeztem. Ő leguggolt majd elrugaszkodott. Derekán lévő kezeimmel rá segítettem a magasságra így simán bedobta. Mosolyogva ugrált majd többszörösen megismételtük.
- Na, eszedbe jutott már valami? Tudod, nagyon kíváncsi vagyok mi az, amit tőlem kérni tudsz.
Baekhyun
Most csak szerintem vagy
Chanyeol tényleg elég melegnek tűnik? Már nem azért, de még én se viselkedek
így pedig én 80%-ban meleg vagyok. Talán lenne esélyem? Na mindegy, egyenlőre
sürgősen ki kéne találnom valamit.
- Uhh, tudod, csak fenyegetőztem, igazából halványlila gőzöm sincs mit kéne kérnem. - dünnyögtem. - Szóval kibővítem a szabályokat. Két hónapom van, hogy eldöntsem, mit akarok a győzelmemért cserébe. - mondtam határozottan. - és hidd el, akkor szenvedni fogsz. - nevettem. Megint csak üres fenyegetés.
Chanyeol csak szórakozottan csóválta a fejét és vigyorgott. Úgy döntöttünk elég lesz ennyi mára, már úgy is sötétedett. A suli kapujában megvártam míg Chanyeol átöltözött meg minden, és együtt sétáltunk haza. Tök olyan érzés mintha már nagyon régóta ismernénk egymást. Mondtam én hogy jó a...... barátkozókám? Igen, az, mostantól létezik ez a szó.
Mikor a házaink elé értünk, köszönés képen mosolyogva intettem neki és elindultam a saját házam felé.
- Uhh, tudod, csak fenyegetőztem, igazából halványlila gőzöm sincs mit kéne kérnem. - dünnyögtem. - Szóval kibővítem a szabályokat. Két hónapom van, hogy eldöntsem, mit akarok a győzelmemért cserébe. - mondtam határozottan. - és hidd el, akkor szenvedni fogsz. - nevettem. Megint csak üres fenyegetés.
Chanyeol csak szórakozottan csóválta a fejét és vigyorgott. Úgy döntöttünk elég lesz ennyi mára, már úgy is sötétedett. A suli kapujában megvártam míg Chanyeol átöltözött meg minden, és együtt sétáltunk haza. Tök olyan érzés mintha már nagyon régóta ismernénk egymást. Mondtam én hogy jó a...... barátkozókám? Igen, az, mostantól létezik ez a szó.
Mikor a házaink elé értünk, köszönés képen mosolyogva intettem neki és elindultam a saját házam felé.
Chanyeol
- Ez nem ér. Te miért bővítheted ki? A két hónap nagyon sok annyi idő alatt lehet feleségem lesz. - csóváltam a fejem vigyorogva. Baekkel úgy döntöttünk ideje lenne haza menni, tekintve hogy holnap iskola. Az út alatt elfogott egy kellemes érzés. Az hogy pontosan milyen jellegű nem tudnám megfogalmazni, de jó volt.
- Ez nem ér. Te miért bővítheted ki? A két hónap nagyon sok annyi idő alatt lehet feleségem lesz. - csóváltam a fejem vigyorogva. Baekkel úgy döntöttünk ideje lenne haza menni, tekintve hogy holnap iskola. Az út alatt elfogott egy kellemes érzés. Az hogy pontosan milyen jellegű nem tudnám megfogalmazni, de jó volt.
Mikor házaink elé értünk,
mosolyogva intettünk egymásnak és ajtónk felé indultunk. Utoljára még hátra néztem, tekintetünk pedig
találkozott. Nyelvem kidugtam, majd eltűntem a barna falap mögött. Piszkos
dolgaim elpakoltam és csináltam magamnak egy hatalmas szendvicset (45cm).
Szobámba érve asztalomra tettem és átvedlettem ruháim. Fürödnöm szerencsére
most nem kellett, mert a suliban megoldottam, de azért este még elmegyek majd. Nem
vettem fel mást csak egy hosszú pizsama nadrágot. Mert ez így férfias. Ablakom
kinyitottam, szendvicsem kezembe vettem és a párkányomon ülve kezdtem
elfogyasztani. Telefonom pityegni kezdett. Az ágyról elvettem és feloldottam.
Dara írt.
<Szia, Yeollie~ mi lenne, ha ma át mennék, és együtt tanulnánk, uhm..
biologiát?>
Bioszt? Most komolyan? Nincs is
ilyen órája. Kis idő kellett, míg leesett, hogy ő most szexelni akar velem, de
hogy őszinte legyek semmi kedvem sincsen hozzá, és nem akarom, hogy megint
lelankadjon. Inkább szexelek egy kerti törpével. Na jó nem, az fájna. Válaszként
csak annyit írtam, nem lehet, mert anya beteg és ápolnom kell.
Böngészni
kezdtem a telefonom. Letöltöttem egy-két számot majd felnéztem facebookra.
Sosem voltam valami aktív, ami sokaknak nem tetszik, de csak azért sem fogok a
kedvükre tenni. Valamilyen furcsa ötlettől vezérelve be írtam Baekhyun nevét a
keresőbe. Meglepő lett volna, ha nem add be vagy 600 ugyan ilyen nevű fiút. Úgy
döntöttem más módszerhez folyamodok. Kyungsoon keresztül hamarabb megtaláltam
és bejelöltem. Képe neki se sok volt fent, de ami igen azt végig néztem.
Mosolya igazinak tűnt mindegyiken, pont mint mikor kosaraztunk. Utolsó képén
még picike volt, fogsora hiányos. Hangos nevetésbe törtem ki mire Baekhyunék
házának szemközti ablaka kicsapódott.
Baekhyun
Bementem a házba és kajáltam
valamit, majd felmentem a szobámba és levetettem magam az ágyamra. Előkaptam a
telefonom és fölmentem facebookra. Meglepődve láttam, hogy Chanyeol ismerősnek
jelölt. Elégedetten mosolyogtam és visszajelöltem. Ekkor hirtelen baromi hangos
nevetést hallottam a szemközti házból. Jézus, hogy tud ilyen hangosan nevetni?
Kinyitottam az ablakom és kikiabáltam.
- Mi olyan vicces, hogy ilyen
rohadt hangosan kell nevetned? - kiabáltam. Mivel elég hangos voltam én is a
bátyám benyitott a szobámba.
- Mit csinálsz, kis
öcsi? - kérdezte összezavarodott fejjel.
- Semmit, semmit, menj csak
vissza oda ahol eddig voltál bátyó. - mondtam neki vigyorogva.
Miután kiment a szobából
visszanéztem Chanyeolék házára, hátha hallotta vagy reagál valamit. De csak
pityegett egyet a telóm, jelezve hogy üzenetet kaptam facebookon.
Chanyeol
Úgy döntöttem nem kiabálok
vissza. Baek eltűnt az ablakból, és mint ha beszélt volna valakivel de ebbe nem
vagyok biztos. A kezeimben lévő készülék segítségével üzenetet írtam.
<Csak megláttam azt az aranyos fogatlan, képet rólad. Az valami nagyon
nagy. Nem is értem miért nem az a profilképed xD>
Kiszálltam az ablakból és
ágyamra hasaltam. Párnámat állam alá tettem, fenekemet betakartam, nehogy
meglesse. Bár ahogy elnéztem örülne a látványnak. Igaz, nem olyan formás, mint
az övé de az enyém sem semmi.
Baekhyun
Újból az ágyamra vetettem magam
és felkaptam a telóm. Chanyeol üzenetén nagyra tágultak a szemeim. Azonnal
elkezdtem visszaírni.
<Hogy mii?? Nekem van olyan
képem fent??>
Miután elküldtem az üzenetet,
elkezdtem nézegetni a képeim. És tényleg volt közöttük egy olyan. Hiába volt
szerintem irtó cuki, azért nem hagyhatom, hogy mindenki lássa.
<TÉNYLEG VAN... szerintem most le
is szedem... >< >
Gyorsan írtam még egy üzenetet
és elküldtem. Chanyeol még az elsőt se látta, szóval vártam, míg észreveszi és
válaszol. Addig beraktam a laptopomon egy részt a sorozatból, amit épp nézek.
Chanyeol
<Ne szedd le szerintem aranyos
xD Rólam is vannak hasonló képek csak nem feltöltve és akkor még pufi
voltam<.<,>.> >
Hirtelen hátamra fordultam és
mosolyogtam, mint egy hülye gyerek. Testem egy furcsa érzés kerítette
hatalmába. Olyan ami... hogy is mondjam… amilyet rég éreztem. Szétáradt bennem a
boldogság, a vágy, ami nem testi vágy csak olyan, ami arra késztet, hogy több
időt töltsek vele. Meg akarom ismerni jobban, úgy, mint a csapat társaimat.
Telefonom pityegni kezdett. Azonnal felnyitottam, de nem az írt, akire
számítottam. Párom fehérneműs képeket küldött magáról, ami nem igen volt
ínyemre. Nem vallom magam melegnek, mert nem vagyok az, de egyre kevésbé érdekel
Dara formás teste, szép arcvonásai, feszes mellei.
<Hogy tetszenek a képek?
Sikerült izgalomba jönnöd? :$>
Most erre mit írjak? Sértsem meg és mondjam, hogy nem? Vagy hazudjak neki és mondjam, hogy igen amitől elkapná a vágy, hogy átjöjjön?
<Ühm, igen, tudod, hogy rád mindig ;) csak sok a dolgom és nem tudom khm..
azt!>
Telefonom újabbat pittyegett, de
ezúttal Baekhyun feje ugrott fel.
Baekhyun
Ahogy láttam, hogy Chanyeol
írt, megnyomtam a space-t a gépen, szüneteltetve a sorozatom és válaszoltam.
<tény, hogy cuki vagyok, de ezt
nem kell mindenkinek látnia °^° amúgy mit csinálsz?:3 én épp nézek egy nagyon
jó sorozatot *^*>
Úgy éreztem haladok, és a
hatalmába kerített egy olyan érzés, hogy Chanyeollal még akár legjobb barátok
is lehetünk. Igazából most már sokkal inkább ez volt a célom, és nem az, hogy
járjunk. Valamiért már egy nap után olyan érzés volt mintha már évek óta
ismernénk egymást. Vajon neki is ilyen érzés? Elképzeltem, ahogy együtt
hülyülünk, meg suli után átmegyünk egymáshoz, elmegyünk helyekre, plusz a
többiekkel is poénkodunk. Jó lenne. Vigyorogva visszafeküdtem a laptopomhoz,
hogy ameddig Chanyeol válaszol, tovább nézzem a sorozatot, de a mosoly hamar
lefagyott az arcomról mikor épp levágták valaki fejét és ráadásul minden
pillanatot mutattak. Áucs.
Chanyeol
<Az ego az meg van xD Milyen
sorozatot? *-* Hát én per pillanat a hátamon fekve döglök és próbálom Darát
lekoptatni, megint olyat akar, amihez nincs kedvem -.- Mondjuk általában mindig,
de nem baj. Ez az ideális pár dolga nem? Viseljék el egymást és mutassák, hogy
szerelmesek ^^" Ezek mellett várom hogy elkezdődjön a Walking Dead új
része *.*>
Most, hogy leírtam eszembe jutott, hogy ha látni akarom talán nem ártana a TV-t bekapcsolni. De olyan messze van a távirányító.
- Nővérkém! – kiáltottam, de semmi. Többször megismételtem egyre hangosabban bár tudtam, hogy nincs itthon. Ajtóm kicsapódott nővérem pedig haragos arccal állt meg előttem karba tett kézzel. Meglepődtem. A szívem hevesen kalimpált az ijedségtől, amit nem voltam rest kimutatni.
- Mi az Chanyeol? Miért kellett kirángatni a zuhany alól?
- Hát te itthon vagy?! De várj, mielőtt válaszolsz add ide a távirányítót kérlek. Olyan messze van. - lebiggyesztettem ajkaim.
- El sem hiszem, hogy sportoló vagy… - forgatta a szemeit. - Igen itthon vagyok, tudod észlény küldtem SMS-t, hogy jövök, és ha nem tűnt volna fel a cipőm is lent volt. - hozzám vágta a kért tárgyat majd kiviharzott. - Még valami, mostantól nem vagyok itthon neked egészen reggelig. Most megsértettél. Csokit kérek engesztelés képpen! - kiáltotta szobájából. A TV-t bekapcsoltam, a kívánt csatornára állítottam majd visszafordultam telefonomhoz.
Baekhyun
Ohh, üzenet. Miután elolvastam
csodálkoztam.
<az üzeneted Darás részéből nem úgy jön le mintha nagyon szeretnéd >< a
Walking Dead-et szeretem, bár kiakadtam egy résznél és azóta nem folytattam, de
majd egyszer xD most Trónok Harcát nézek °^° könyvben is imádom, szóval
elkezdtem nézni a sorozatot is... jé, hát ez hosszú üzi lett >< >
Írtam Chanyeolnak egy kis regényt és visszatértem Westerosba. Közben észrevettem, hogy elég késő van már, de még nem voltam álmos.
- Oi, öcsi, menj aludni. - nézett be a bátyám a szobába. Elég fáradtnak tűnt. Nem csoda, sokat dolgozik... - Vacsiztál már? - kérdezte egy ásítás közepette.
- Nem, még nem, de ne aggódj, mindjárt fogok, és aztán elmegyek aludni. - mondtam. - Te csak menj és pihenj. - rátámaszkodtam kézfejemre és visszafordultam a gépemhez. A bátyám halkan ki is ment a szobámból.
Gyorsan lementem kajálni valamit a konyhába, utána pedig elkészültem az alváshoz. Közben hallottam, hogy pittyeg a telóm, de gondoltam majd elalvás előtt megnézem.
Chanyeol
<Talán egyszer azt is megnézem,
de nem egyedül. Hát olyan is-is. Szeretem is, de nem úgy, ahogy sokan hiszik.
Olvasni én is szeretek csak nincsen időm, és a jó könyv is ritka manapság.
>¤< Uu nézd milyen jó kép lett rólam >
Felcsatoltam a képet és elküldtem. Válasz hosszabb ideig nem érkezett, a sorozatomnak pedig vége lett. Bebújtam takaróm alá, lábaim felhúztam és írtam egy utolsó üzenetet neki amihez ismét csatoltam egy képet.
<Jó éjszakát, zsákolós sztárocska :> én fáradt vagyok, so megyek aludni.
Szép álmokat, reggel találkozunk. >
Baekhyun
Behuppantam az ágyamba a jó
meleg takarók közé és kezembe fogtam a telefonom. Két üzenetet kaptam
Chanyeoltól. Haha, az elsőn jót nevettem.
<Jó kép, tudod, én látlak a sötét képen is v.v én is megyek aludni szóval
utólag is jó éjszakát~>
Miután elküldtem, hozzávágtam valamit ami a kezem ügyébe került, a szoba másik oldalán lévő villanykapcsolóhoz és leoltottam vele a villanyt. Tiszta jó, hogy ilyen jól dobok. Mondjuk, ha nem sikerült volna, akkor is mindegy, mert úgyse mentem volna oda lekapcsolni, olyan jól elhelyezkedtem. A lustaság, ha fájna... Lecsuktam a szemem és egész hamar elaludtam.
Reggel arra keltem, hogy a bátyám dörömböl az ajtómon. Nem értettem miért, szóval ránéztem az órámra... JÉZUSOM. El fogok késni! Gyorsan összedobtam a cuccaim és elkészültem. Kirohantam az ajtón és mivel Chanyeolt nem láttam az utcán, becsöngettem hozzájuk. Csak nem ment el nélkülem...
Chanyeol
Reggel telefonom csörgésére
keltem. Legszívesebben a falhoz vágtam volna, de mégsem tettem. Anyám meg is
ölt volna, azt hiszem.
- Igen?- dünnyögtem - Mi van már ilyen korán reggel? - Kris sose tudta mikor kell hívni, vagy túl későn hívott vagy túl korán. Általánosságban az utóbbi többször elmondható volt.
- Neked is jó reggelt. Gondoltam szólók, hogy nincs első két óránk. Az osztály csoportba is ki lett írva csak te azt nem igen nézed, ja és szólnál az új gyereknek is? Ő még benne sincs, és ha jól gondolom nem látta. Ó és még valami ma másfél órával többet fogunk edzeni.
- Ez túl sok infó, megfájdul a fejem. Miért lesz ennyivel hosszabb az edzés? Az nagyon sok idő. - nyafogtam.
- Mert valakik nem tudnak össze pakolni maguk után! Itt vagyunk, a csapat felével a labdák szanaszét vannak a palánk is kicsit lentebb van, nem beszélve a vizesüvegekről. Áh minek is mondom neked, most zombi vagy.. inkább csak szólj annak a törpének. - letette a telefont. Hüledezve vissza estem az ágyba és próbáltam volna vissza aludni, de annak az átkozott csengőnek is most kell megszólalnia. Öltözékemmel nem törődve, szitkozódva mentem ajtót nyitni. Hajam kócos volt, és még mindig csak egy szál nadrágban voltam. A barna falapot kicsaptam, előttem pedig egy megszeppent Baekhyun állt.
- Igen? Mi szél hozott kora reggel? Tudtad, hogy nincs első két óránk? Nem? Most már tudod. - ásítottam egy hatalmasat, és hajkoronámba túrtam.
- Igen?- dünnyögtem - Mi van már ilyen korán reggel? - Kris sose tudta mikor kell hívni, vagy túl későn hívott vagy túl korán. Általánosságban az utóbbi többször elmondható volt.
- Neked is jó reggelt. Gondoltam szólók, hogy nincs első két óránk. Az osztály csoportba is ki lett írva csak te azt nem igen nézed, ja és szólnál az új gyereknek is? Ő még benne sincs, és ha jól gondolom nem látta. Ó és még valami ma másfél órával többet fogunk edzeni.
- Ez túl sok infó, megfájdul a fejem. Miért lesz ennyivel hosszabb az edzés? Az nagyon sok idő. - nyafogtam.
- Mert valakik nem tudnak össze pakolni maguk után! Itt vagyunk, a csapat felével a labdák szanaszét vannak a palánk is kicsit lentebb van, nem beszélve a vizesüvegekről. Áh minek is mondom neked, most zombi vagy.. inkább csak szólj annak a törpének. - letette a telefont. Hüledezve vissza estem az ágyba és próbáltam volna vissza aludni, de annak az átkozott csengőnek is most kell megszólalnia. Öltözékemmel nem törődve, szitkozódva mentem ajtót nyitni. Hajam kócos volt, és még mindig csak egy szál nadrágban voltam. A barna falapot kicsaptam, előttem pedig egy megszeppent Baekhyun állt.
- Igen? Mi szél hozott kora reggel? Tudtad, hogy nincs első két óránk? Nem? Most már tudod. - ásítottam egy hatalmasat, és hajkoronámba túrtam.
Baekhyun
Mikor Chanyeol kinyitotta az
ajtót meglepődtem. Nagyon. Nemhogy nem indult el, de bakker ROHADTUL EGY SZÁL
PIZSAMANADRÁGBAN ÁLLT ELŐTTEM. Oké Baekhyun nyugi. Ja és ráadásul a tény, hogy
nem lesz első két óránk kicsit felidegesített.
- Szóval azt mondod.... hogy feleslegesen keltem fel.... és siettem nehogy elkéssek?? Mi az isten?? - Halántékomat masszírozva betessékeltem magam a házba, azaz elsétáltam Chanyeol mellett. A nappalit hamar megtaláltam és levágódtam a kanapéra. Egy párnát kezdtem csapkodni csak úgy.
- Ajjmár, pedig annyit aludhattam volna, miért nem bírtak előbb szólni? - nyafogtam. Chanyeol besétált a nappaliba és úgy nézett rám, mint aki jól szórakozik rajtam. Ráadásul még mindig csak egy szál cuccban. Egész mindene látszott és ajjmár... - Mellesleg öltözz már fel, ha vendéged van.
- Szóval azt mondod.... hogy feleslegesen keltem fel.... és siettem nehogy elkéssek?? Mi az isten?? - Halántékomat masszírozva betessékeltem magam a házba, azaz elsétáltam Chanyeol mellett. A nappalit hamar megtaláltam és levágódtam a kanapéra. Egy párnát kezdtem csapkodni csak úgy.
- Ajjmár, pedig annyit aludhattam volna, miért nem bírtak előbb szólni? - nyafogtam. Chanyeol besétált a nappaliba és úgy nézett rám, mint aki jól szórakozik rajtam. Ráadásul még mindig csak egy szál cuccban. Egész mindene látszott és ajjmár... - Mellesleg öltözz már fel, ha vendéged van.
Chanyeol
- Igen azt, és persze gyere csak be... - becsuktam az ajtót és utána mentem. - Ha benne lennél az osztály csoportba tudnád, de csak Soo tud bevenni ő csinálta. Nem fogok felöltözni, mert én még szeretnék aludni. Neked is azt kéne, nagyon morcos vagy. - szemeim megdörzsöltem. Baekhyun olyan volt, mint ha meg se hallotta volna, amit mondtam. Legalább is nem válaszolt csak a párnát ütögette. Kezét megragadtam -nem túl erősen- és felhúztam az emeletre. Szobám ajtaját kinyitottam majd berántottam rajta. Szemei hatalmasra tágultam, gondolom az ijedségtől.
- Tessék ágy, lehet aludni még két órát… - ágyamhoz toltam és ledöntöttem rá. Cipőjét levettem lábát feltettem. Kicsit ellenkezni próbált, de kezeit lefogtam fölé tornyosulva.
- Fáradt vagyok, vagy alszol, vagy csendben fekszel. Ha kimész, és a nővérem elkap, lehet megerőszakol amilyen kis cuki van. - dünnyögtem majd mellé dőltem, mint egy fadarab. Kezem hasán pihent, míg lábam egy eddig ismeretlen pózban. Szemeim lecsukódtak, de vissza aludnom nem sikerült. Zavarban nem voltam, mert csak fiúk vagyunk és hasonlót csináltam már, az már más, hogy az az unokaöcsém volt.
Baekhyun
Chanyeol ágyán feküdtem. Ő
mellettem. Mi. A. Szar. Szívem kihagyott egy ütemet, de ezt nem akartam
észrevenni
- Én nem tudok vissza aludni, engedj eeel~ - mondtam, elnyújtva a végét, majd egy halk puffanás kíséretében leestem az ágyról. Fölálltam és körbenéztem. Sok kosaras poszter, könyv és díj. Mikor az ágyra néztem csak akkor vettem észre, hogy Chanyeol már alszik is.
- Ch... - még az ágyneműje is kosaras. Mivel nem tudtam aludni és kb. elment a fülem mellett amit Chanyeol a nővéréről mondott, kimentem a szobából. Visszamentem a nappaliba majd onnan a konyhába. Pechemre pont ott állt Chanyeol nővére és épp úgy nézett ki, mint aki indulni készül. Nem tudtam, hogy köszönjek-e vagy mi, mert háttal állt. De hirtelen megfordult. Mikor meglátott engem az ajtóban, nagyra tágultak a szemei és látszott, hogy valami készül.
- ÁÁÁÁ EGY SZELLEM! CHANYEOL! - kezdett el kiabálni.
-ÁÁÁÁÁ nem vagyok szellem!! Chanyeol osztálytársa vagyok! - kiáltottam vissza rémülten.
Megállt egy pillanatra és pislogott párat, majd közelebb lépett.
- Chanyeolnak van ilyen cuki osztálytársa? - kérdezte kíváncsian. Haha, egóm az egekbe emelkedett.
- Haha, most már van neki. - vigyorogtam.
- Van barátnőd?
- Nincs, de nem is tervezem, hogy lesz. Egyáltalán. - próbáltam burkoltan közölni vele érdeklődési köröm. Pár perc után leesett neki.
- Ó, értem. - mondta. Nagyon hasonlított Chanyeolra. Hirtelen gonoszul elvigyorodott. - Csak nem....?
Értettem mire céloz, de csak mosolyogva megvontam a vállam.
- Ja, amúgy Baekhyun vagyok és a szemközti házban lakom a bátyámmal. - mondtam miután eszembe jutott, hogy be se mutatkoztam. A bátyos megjegyzés meg igazából felesleges volt, de mégis mondtam. Haha.
- Yura vagyok, és mint gondolom rájöttél Chanyeol nővére. - kezet fogtunk és Yura hirtelen az órára nézett. – El fogok késni, üsd meg légyszi Chanyeolt helyettem és majd keltsd fel, ha menni kell! Köszi! - mondta és kiviharzott az ajtón.
Nos, megint nincs társaságom, csak egy alvó, kosaras óriás az emeleten. Úgy döntöttem csinálok magamnak meg Chanyeolnak egy Extra Giga Nagy Mindent Bele szendvicset. Azaz EGNMB szendvicset. Na most ezt próbáljátok kimondani. Egyébként ez az egyetlen dolog, amit tudok csinálni, mert hát... csak mindenfélét bele kell dobálni...
Mikor mindkettő kész lett, jól összenyomtam kb. 17 centis szendvicseket a tenyeremmel és alufóliába csomagoltam őket.
Bementem Chanyeol szobájába és ráugrottam az alvó Chanyeolra. Mivel még csak meg se rezzent, felhúztam a szemhéjait, hátha az felkelti. Mikor elvettem a kezeimet az arcától, hirtelen felült. én meg egy üvöltés kíséretében akkorát behúztam neki, hogy leesett az ágyról. Nem volt erős, de a lendület nagy volt. Mit tehetnék, megijesztett...
- Áááá, jézus, bocsi!
- Én nem tudok vissza aludni, engedj eeel~ - mondtam, elnyújtva a végét, majd egy halk puffanás kíséretében leestem az ágyról. Fölálltam és körbenéztem. Sok kosaras poszter, könyv és díj. Mikor az ágyra néztem csak akkor vettem észre, hogy Chanyeol már alszik is.
- Ch... - még az ágyneműje is kosaras. Mivel nem tudtam aludni és kb. elment a fülem mellett amit Chanyeol a nővéréről mondott, kimentem a szobából. Visszamentem a nappaliba majd onnan a konyhába. Pechemre pont ott állt Chanyeol nővére és épp úgy nézett ki, mint aki indulni készül. Nem tudtam, hogy köszönjek-e vagy mi, mert háttal állt. De hirtelen megfordult. Mikor meglátott engem az ajtóban, nagyra tágultak a szemei és látszott, hogy valami készül.
- ÁÁÁÁ EGY SZELLEM! CHANYEOL! - kezdett el kiabálni.
-ÁÁÁÁÁ nem vagyok szellem!! Chanyeol osztálytársa vagyok! - kiáltottam vissza rémülten.
Megállt egy pillanatra és pislogott párat, majd közelebb lépett.
- Chanyeolnak van ilyen cuki osztálytársa? - kérdezte kíváncsian. Haha, egóm az egekbe emelkedett.
- Haha, most már van neki. - vigyorogtam.
- Van barátnőd?
- Nincs, de nem is tervezem, hogy lesz. Egyáltalán. - próbáltam burkoltan közölni vele érdeklődési köröm. Pár perc után leesett neki.
- Ó, értem. - mondta. Nagyon hasonlított Chanyeolra. Hirtelen gonoszul elvigyorodott. - Csak nem....?
Értettem mire céloz, de csak mosolyogva megvontam a vállam.
- Ja, amúgy Baekhyun vagyok és a szemközti házban lakom a bátyámmal. - mondtam miután eszembe jutott, hogy be se mutatkoztam. A bátyos megjegyzés meg igazából felesleges volt, de mégis mondtam. Haha.
- Yura vagyok, és mint gondolom rájöttél Chanyeol nővére. - kezet fogtunk és Yura hirtelen az órára nézett. – El fogok késni, üsd meg légyszi Chanyeolt helyettem és majd keltsd fel, ha menni kell! Köszi! - mondta és kiviharzott az ajtón.
Nos, megint nincs társaságom, csak egy alvó, kosaras óriás az emeleten. Úgy döntöttem csinálok magamnak meg Chanyeolnak egy Extra Giga Nagy Mindent Bele szendvicset. Azaz EGNMB szendvicset. Na most ezt próbáljátok kimondani. Egyébként ez az egyetlen dolog, amit tudok csinálni, mert hát... csak mindenfélét bele kell dobálni...
Mikor mindkettő kész lett, jól összenyomtam kb. 17 centis szendvicseket a tenyeremmel és alufóliába csomagoltam őket.
Bementem Chanyeol szobájába és ráugrottam az alvó Chanyeolra. Mivel még csak meg se rezzent, felhúztam a szemhéjait, hátha az felkelti. Mikor elvettem a kezeimet az arcától, hirtelen felült. én meg egy üvöltés kíséretében akkorát behúztam neki, hogy leesett az ágyról. Nem volt erős, de a lendület nagy volt. Mit tehetnék, megijesztett...
- Áááá, jézus, bocsi!
Chanyeol
Semmi pénzért nem keltem volna
fel. Nővérem sikított, majd követte Baekhyun hangja. Á a faszom, nem érdekel,
ha megerőszakolja mondtam neki, hogy ne menjen le. Nehézkesen, de visszaestem
mély álmomba. A szendvicsek szaladgáltak szeme előtt én pedig mohon utánuk.
Elfutott egy sonkás, egy rántott húsos, egy szalámis, és a kedvencem, a hamburgerhusis.
Álomvilágom összeomlott egy pillanat alatt, hasamra súly nehezedett.
Megmozdulni sem volt időm, szemhéjam felhúzta majd elengedte. Hirtelen ülő pózt
vettem fel, pechemre arcom egy ököllel találkozott és lefordultam az ágyról.
- Jézusom! Ennek nyoma marad, és nagyon fáj. - arcomhoz kaptam kezem. - Miért kellett megütnöd? Mit tettem én ellened? Egyáltalán miért mentél le mikor mondtam, hogy aludj? Lehet, hogy többet nem engedem meg, hogy velem aludj, ha bántasz. Yura legalább megerőszakolt? Hogy fogom ezt a lila foltot a barátaim előtt kimagyarázni? A csaj, akivel voltam a szadó-mazot szereti vagy mi? Mondjam azt, hogy megerőszakoltalak? Bár akkor Dara valószínűleg kiakadna rád..
Felálltam és amilyen gyorsan tudtam felöltöztem majd az ágyra ültem. Baekhyun bánatos kiskutya fejet vágott, ami aranyos volt. Nem tagadom, lehet kicsit túlreagáltam, de na. Ki ne tenné, ha behúznak neki ok nélkül. Hajkoronámba bele túrtam, a tüdőmben lévő levegőt egyhuzamban fújtam ki.
- Figyelj, sajnálom, de nem esett jól ez a felképelés. Nem haragszom rád vagy bármi, te se haragudj jó? - combjára simítottam kezem. - Majd azt mondom a fejemre esett a kosárlabda vagy valamit kitalálok.
- Jézusom! Ennek nyoma marad, és nagyon fáj. - arcomhoz kaptam kezem. - Miért kellett megütnöd? Mit tettem én ellened? Egyáltalán miért mentél le mikor mondtam, hogy aludj? Lehet, hogy többet nem engedem meg, hogy velem aludj, ha bántasz. Yura legalább megerőszakolt? Hogy fogom ezt a lila foltot a barátaim előtt kimagyarázni? A csaj, akivel voltam a szadó-mazot szereti vagy mi? Mondjam azt, hogy megerőszakoltalak? Bár akkor Dara valószínűleg kiakadna rád..
Felálltam és amilyen gyorsan tudtam felöltöztem majd az ágyra ültem. Baekhyun bánatos kiskutya fejet vágott, ami aranyos volt. Nem tagadom, lehet kicsit túlreagáltam, de na. Ki ne tenné, ha behúznak neki ok nélkül. Hajkoronámba bele túrtam, a tüdőmben lévő levegőt egyhuzamban fújtam ki.
- Figyelj, sajnálom, de nem esett jól ez a felképelés. Nem haragszom rád vagy bármi, te se haragudj jó? - combjára simítottam kezem. - Majd azt mondom a fejemre esett a kosárlabda vagy valamit kitalálok.
Baekhyun
Chanyeol nagyon dühösnek tűnt..
pedig nem is látszott semmi...
- De megijesztettél.... csak
önvédelem volt... - mondtam és durcásan elfordítottam a fejem. - Mellesleg nem
is látszik, nem kell semmit kimagyarázni.. - tettem hozzá. - Nem ütök túl erőset
szerintem, de lehet puhány vagy, azért fájt ennyire - vigyorogtam. Chanyeol is
elvigyorodott, de azért meg akart egy picit ütni. Lepattantam az ágyról.
- Ha kész vagy szerintem
mehetünk, úgy se tudunk nagyon mit csinálni. És nem, nem alszol vissza. –
nevettem.
*TO BE CONTINUED*


